201.478
Petriné Feyér Judit - Szabolcs Éva (1999): Nagy Sándor. [a bibliográfiát összáll. Szilágyi Erzsébet és Varga Kovács Amarilla] OPKM, Budapest, 19-20. p.
A történeti áttekintés [az 1958-as Didaktikától] kezdve szerves része Nagy Sándor didaktikai rendszerének. Az ideológiai irányultság megléte ugyan korlátozza a történeti elemzés funkcióját, de a tudományos didaktikai rendszeralkotás nem nélkülözheti a tudományterület előzményeihez való viszonyítást. Az 1960-ban megjelent Az oktatás elmélete című könyv Herbartról szóló részével illusztráljuk az itt kifejtetteket: "Herbart didaktikája minden vonatkozásban átgondolt és több értékes szempontot magában foglaló rendszer. Az oktatás lefolyására vonatkozó álláspont tekintetében nemcsak túlhaladta Pestalozzit, hanem ezt a kérdést olyan differenciáltan dolgozta ki, amennyire egy, metafizikus jellegű. idealista empirikus filozófiai és asszociációs lélektani bázis talaján egyáltalán lehetséges volt. Filozófiai és lélektani álláspontjából ugyanakkor szükségszerűen következett, hogy az oktatás lefolyására vonatkozó koncepciót egyszersmind feloldhatatlanul merevvé is tette, s így a továbbfejlesztés csak viszonylagos értékű...elgondolásainak azonban ennél lényegesebb szervi hibái is vannak. Igy mindenekelőtt maga az idealisztikusan felfogott empírizmus, amely ignorálja a megismerésnek mint a külvilág helyes tükröződésének ... szükségességét. Az ismeret ebben a rendszerben nem a valóság objektív összefüggéseinek visszatükröződése, hanem képzet és képzetek csoportja. " (Nagy S., 1960:15) A történeti szempont nemcsak külön fejezetként megjelenve vezeti be a didaktika kérdéseinek történeti alakulásába az olvasót, hanem számos egyéb fejezetben jelen van, mintegy problématörténeti hátteret adva. A tanítási óra mint az iskolai munka alapvető szerkezeti formája a szocialista iskolában című fejezet például a szerző korábbi munkáinál lényegesen tárgyszerűbben tér ki azokra szervezeti megoldásokra, amelyek az idők folyamán az oktatás során megjelentek. Így kap részletes ismertetést és kritikát Decroly kísérleti iskolája, a Dalton-terv. (Nagy S., 1960:122-123)
Ebben a könyvben kezd modern tudományos felfogások szintézisévé válni az oktatási folyamatról szóló fejezet. A filozófiai-ismeretelméleti megközelítés, a fő mozzanatok rögzítése eddig is látható volt. Itt azonban tovább finomodik a pedagógiai jellegű elemek analízise (pl. a jártasságok és készségek megszerzésének folyamata), és egyre bővebbek a lélektani vonatkozások; megjelenik a motíváció kérdésköre (Nagy S., 1960:69). A pszichológiai szempontok beemelése nyilván összefügg e tudományterület 1957-ben megtörtént "legalizálásával", aminek egyik jele, hogy 1958-ban megjelent a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a Pszichológiai Tanulmányok első kötete. (Lénárd, 1989:XVI)
Utolsó frissítés: 2016-05-09 14:28:43