X103.064
Utánny. 1954-1959-ig minden évben.
Petriné Feyér Judit - Szabolcs Éva (1999): Nagy Sándor. [a bibliográfiát összáll. Szilágyi Erzsébet és Varga Kovács Amarilla] OPKM, Budapest, 15-16. p.
[A tanítási óra felépítése és elemzése c. munkájában] megfogalmazott alapelvek (pl. a tudományosság elve, a rendszeresség és következetesség elve) ebben a formában később sem fogják a Nagy Sándor által konstruált oktatáselmélet szerves részét képezni, bár még visszaköszönnek az 1954-ben megjelent Didaktika c. tankönyvben. Ez a rendszeres didaktikának tekinthető munka tárgyalja az oktatási folyamat fogalmát; a tanulási folyamat több szempontú megközelítését adja; külön fejezetet szentel az oktatás tartalmának; a tanítási óra kérdéseinek; végül pedig az oktatás módszereit illetve az ellenőrzés és az értékelés problémáit érinti. A mai olvasó itt is beleütközik a kor frazeológiájába, az ideológia mindenre rátelepedő erejébe. A didaktikai fogalmak kifejtéséhez szükségszerű történelmi visszatekintésből csak nagyon keveset ad a tankönyv, és azt a keveset is az ideológiai állásfoglalás rögtön "helyére teszi": a "régi haladó pedagógia" képviselői Komenszky és Pestalozzi (vö. Nagy S. - Kelemen, 1954:35), de például a Dalton-terv ismertetése az osztályrendszer és az órarendszer keletkezéséről szóló alfejezetben a "nyugati burzsoá pedagógia didaktikai szemfényvesztése"-ként jelenik meg. (Nagy S. - Kelemen, 1954:64)